2008. január 20., vasárnap

Top Kymmenen

Ez egy Top10 lista hogy miket szeretek a stúdióban:

1. Mindig van sok-sok friss kávé. Ha nincs akkor csinálok, vagy várok három percet és tuti hogy valaki csinál. Ha nincs tej akkor az szívás. Kockacukorból vésztartalékom van a hátizsákomban, többször kisegítettem már vele a kollegákat. Örvendeztek vala.

2. Bő újságtartó-rekesznyi régebbi 3DWorld magazin a slozin. Ha már olvas az ember a budin ülve legalább okosodjon közben - praktikus.

3. Gyors gépen dolgozom, plusz szükség esetén akár használhatom az összes gép számítási teljesítményének tizedét. Hurrá folyadékszimulációk, joghurtreklámok szevasztok.

4. Senki nem pofáz, senki nem jópofiz munka közben. Arra ott a cigiszünet, bár olyan rekordsebességgel rágják el a kollegák a bagót hogy az valami ijedelem, három slukk és már kész. A 100-as cigit nem "koporsószögnek" hanem a "munkaadók rémálmának" nevezik.

5. Reggelente kocsival megyek, délután kocsival jövök. Nincs kocsim, sofőröm van. :)
Ez persze így csak félig igaz, azok a munkatársak akiknek autójuk van összeszedik azokat akiknek nincs, és az efféle iskolabusz-sofőrködésért némi anyagi hozzájárulást kapnak a jármű költségeihez.

6. Hétfői megbeszélésen mindenki beszámol hogyan haladt előző héten és mivel, és kiosztásra kerül az eheti melók sora.
Rendezett, mindenki tudja ki mit csinál.

7. Energiaital-automata: amikor már a kávé sem segít. (csütörtök, péntek)

8. Vad rénszarvasokat lehet látni olykor az ablakból. Ritka jó fejek, leszámítva azt a tulajdonságukat hogy megvárják míg jön egy autó és előtte mennek át az úton.

9. Pénteki pizzázás. Mindig előre rettegek hogy mit mernek rátenni.

10. Békében hagyva, számonkérve lehet jól dolgozni. Nincs egymás háta mögötti furkálás, nincs fikázás, nincs áskálódás.

2008. január 17., csütörtök

Éljen éljen élien!

Tegnap este megnéztem a moziban az AVP2-t.. majd ha megjelenik dvd-n talán csinálok belőle egy húszperces vágottat knomban - ennyi szar lírázás éljenes filmben még sosem volt, szégyenletes. Egyedül akkor nevettem fel örömömben a moziban amikor a predátor méteres surikenje merő véletlenségből felszögezte az iszonyúan unszimpatikus majdnemfőszereplő szőkepicsát a falra mert az éljen elugrott a fegyver elől a kis buta amerikai leánynak meg pechje volt.
Csodálkoztak is a nézők (mind a hatan) hogy ki nyerít ilyen szörnyűségen.

Naná hogy az éljeneknek drukkoltam, azok voltak egyedül őszinte szereplők, a macsó predátor végül jól megdöglött, minek ment oda. Ja, vérbosszút állni a lúzer spanjaiért, bravó, sötétkék-kultúra.

Sajnos egy csomó ember túlélte a végén, pedig atomot dobtak a kisvárosra ahol elszaporodtak az éljenek, és a helikopter amivel menekültek a túlélők jól lezuhant a lökéshullámtól, de persze túlélték mind, és boldogan mosolyogtak meg néztek fel az égre a film végén. Az fel sem merült hogy cirka húsz percen belül mindannyian megpusztulnak a sugárzástól (igen, a gyerek is a szimpatikus hispanoamerikai anyukájával, aki egyébként katona), és tök természetesnek vették hogy leatomizálták a városkájukat, egy kurva szavuk nem volt, még csak nem is berzenkedtek hogy csúnya kormány vagy valami. Oda a plazmatévé, meg a kerti grill? Jólnevelt amerikai simán bevállalja a kilotonnákat, miazneki.

Ha én rendeznék éljenfilmet akkor a vércinikus, feketepoén-sütögető, egyébként totálátlag főszereplő (akinek végig fingja nincs hogy egyáltalán miképp került ilyen szituba) pontosan abban a pillanatban hal szörnyű halált amikor a nézőben felmerülne hogy akkor ő most hős-e vagy sem.

Nem bazmeg, nem lesz hős, mert megdöglik, megeszi az éljen jól. Mert éljenes film kell a nézőnek, nem hősiesamerikais, kétszázharmincegyediknek a sorban.

A félmaréknyi cg-t leszámítva (ami a "láttukmár" és a "semmikülönös" szomorkás határmezsgyéjén egyensúlyozott az érdektelenségben) a film gyakorlatilag nézhetetlen. A színészeket helyettesítő statiszták hihetetlenül szarok és unszimpatikusak, a színészi játék a ParázokKösz közismerten természetes pózai és Steven Seagal legendás arcjátéka környékén pihen. Egy idő után azt vettem észre hogy a finn feliratozás jobban leköt mint a cselekmény.

A cselekmény a film elején a balesettel indul, predátorék elszámították magukat (cseppet sem fajtajelleges, rosszforgatókönyvgyanú a harmadik percben először), egyik, hősies harcban kiterült társuk testéből kikel a jajjajcsúnya nagyonerős predátoréljen, és menten kicsinálja őket. Hát, nem így ismertök meg a predátorok fajtáját, mindegy, hulljon a férgese. Űrhajójuk lezuhan a csendes usai kisváros melletti erdőben (holmáshol, nem ám a Ginzára), ahol öregcserkész apuka a kisfiát tanítja állatokat ölni puskával.

Szerencsésen rácsesztek elég hamar mindketten, reméltem hogy ezen a vonalon halad tovább a mozi, de csalódnom kellett, mert megjelentek az úgyn. szereplők, és a kis lelkük bemutatása jelentette a továbbiakban a történet legnagyobb részét. Mondom, ha félórásra megvágom akkor is tökéletesen követhető lesz benne a cselekmény.

Technikailag átgondolatlan, olcsó hatások és klisék tömkelege jellemzik a filmet - pl. egy normális atomvillanást sem tudtak csinálni, szégyen. Jön a repülő, ledobja a bonebát, az meg elpukkan mint valami hagyományos bomba, és öt másodperccel később mondja a katonanéni a helikopterben a kislányának hogy "takard el a szemed!". Háháháhááá...

Iszonyú hogy egy amúgy szar filmnél is tudják hozni a holivúdifilmvége-faktort, ami még redukál rajta egy jó nagyot. Tré, nem ajánlom.

2008. január 9., szerda

Büntik itt és ott

Szörnyülködve olvasom hogy milyen drákói szigorúsággal büntetik meg Magyarországon az autósokat, háromszázezer forint gyorshajtásért? Jesszus.
A gond ezzel az hogy akinek a téligumiszettje cédésmagnóstól többet ér mint a kocsija annak katasztrofális egy ekkora pénzbírság, aki meg húszmilliós kocsival törtet az meg röhögve kifizeti.
Ösmét a kisemberek szívnak tehát mint rendesen.

Itt ha gyorshajtáson kapnak akkor egyhavi fizetésed harmadát kell befizetned büntetésnek, függetlenül attól hogy €1000-ből vagy €9000-ből gazdálkodsz, és nincsen kiskapu mert itt nem minimálbéren vannak bejelentve az emberek, a rendőrség simán lekéri a fizuinfódat az adóhatóság adatbázisából két kattintással. Így aztán mindenki igyekszik normálisan vezetni.
Mondjuk a rendőrök sem az autósokból tömik a zsebüket hónap végén. Meg közben sem.

Össztársadalmi felelősség van bazeg. Jól felfogott önös érdekből nem szívatják egymást. Mert nem akarnak olyan országban élni. Utópisztikus mi? Mégis működik.

Semmi de semmi más nem kellene hozzá hogy Magyarországon is hasonlóan működjenek a dolgok mint józan paraszti ésszel átgondolni az összes lehetséges következményeket mielőtt valami barom rendelkezést megszavaznak két kávé és cigaretta között a "honatyák".

Persze lehet mondani hogy nem kell gyorshajtani. Csak nem mindegy hogy útépítés után még évekig kint van-e a susvánnyal benőtt harmincas tábla (a bokor takarásában lesben álló traffipaxos autóval kombinálva) vagy értelmesen vannak meghatározva a sebességkorlátozások és abban a biztos tudatban vezetsz hogy mások is betartják a szabályokat mert nem ellened hanem érted is vannak azok kitalálva.

Itt északon az év legnagyobb részében jegesek az utak, és belevésődött a sofőrökbe mélyen hogy óvatosan kell hajtani a kocsit. Amúgy még Helsinkiből is feljönnek ide használt autót venni a népek mert itt nem sózzák az utat hanem bazaltzúzalékkal szórják (óóócsó lehet) - úgyhogy nem is rohad szét a kocsi alja három éven belül. Ha elmúlik a jég akkor meg összesöprik a murvát és felhasználják újra.

A gyalogosok lógóslibegős fényvisszaverő lapokat csiptetnek a kabátjukra, amitől már a távolban is jól látszanak. Ez szükségszerű is mert annyira alap hogy mindenki autóval jár hogy a belváros és a szundivárosok kivételével gyakran még járda sincs, az útszélen sétálva pedig életbevágóan fontos hogy látszódj a sötétben. Bár a finnek nem divatozósok, ezekből a fényvisszaverőkből nagyon sokféle van, és sokan igazán jópofákkal dekorálják ki a kabátjukat, szívecske, napocska, autó - nekem régi Nokia telefon alakú is van, asszem 1611-es forma.

Van egy másik is, amit hópehelynek néztem, aztán utólag derült ki tüzetesebb vizsgálat után hogy konkrétan punci-falfirka motívumra épült a dizány, így hát nem is nagyon hordom mert nem vagyok én punk. Kár érte mert nagyon jó kis hópehely távolról, közelről viszont több mint gyanús. :)

Még szünidőt, még!

Újév van, továbbra is töksötét jobbára mindig, kivéve délben amikor egy-két órára a horizontra óvatoskodik a Nap. Nem panaszkodásból mondom de furcsa tapasztalat hogy mennyire hozzá vagyunk szokva a napfányhez. Hiába szedek vitaminokat, étkezem egészségesen, testmozgok naponta minima egy órát (még ha -25 van akkor is), olykor ha nagyon fáradt vagyok és becsukom a szemem mindenféle káromkodó finneket látok magam előtt ugrándozni.

Gondolom ez a csúnya lapp szellemek miatt van akik mostanában cikáznak a szikrázó hófúvásban. Talán be kellene szereznem olyan amulettet amin pici lánszemek vannak egymásba fűzve, a csilingelésük elriogatja a nagyon csúnya lapp szellemeket. Az is lehet hogy ez még a szilveszteri buli utóhatása. :)


Tényleg, ha már szilveszter, álljon itt néhány szó a rokonok alkoholizálási szokásairól (ez úgyis mindig népszerű téma):
- Bűntudatosan isznak, gyorsan, sokat.
- Sokkal kevesebb alkesz van itt mégis mint Magyarországon. Nemtom miért, vannak elméleteim. Gondolom a másnaposság kombinálva a hideggel meg a sötéttel erős visszatartó erő, valamint a tudat hogy részegen könnyen meg lehet fagyni.
- Sört (pezsgőt) mínusztízben is simán isznak egyesek az utcán dobozból - viszont ritka az eldobált sörösdoboz mert ha nem gyűröd össze akkor betétdíjas, negyed eurókat pedig nem hajigálnak szét a takarékos finnek.
- A szalmiákkal ízesített Koskenkorva vodka ritka gusztustalan. Kizárólag ama perverzeknek való akik élvezik ha feketét hánynak.
- Az 50%-os alkoholtartalmú Minttu (mentapálinka) kiváló forrócsoki hígítására, After Eight íze megtévesztő, hatása pusztító. Vágott (tépett, harapott) sebek fertőtlenítésére is alkalmas - nyilván forrócsoki nélkül.
- Az Unicum népszerűbb mint a Jägermeister. A Törley pezsgő az egyik legkeresettebb az olcsóbb pezsgők közül, reklámozzák is rendesen. A "Magyar Vörösbor" márkanevű szégyenletes irtózatot a legelvetemültebb piások isszák csak (legolcsóbb "bor"), vodkával dúsítva. Szóval minden fogyasztói réteg felé képviselve vagyunk piailag.

2007. december 8., szombat

Levi

Az idei céges karácsonyi bulit a Rovaniemi-től kb. 150km-re északra fekvő síparadicsom Levi-ben tartottuk. Jó buli volt, este vendégjeggyel Nightwish-koncerten is voltunk.

2007. november 28., szerda

Adóhivatal

Délelőtt az adóhivatalban voltam, bejelentettem hogy mennyi pénzt fogok keresni ők meg ez alapján kiszámolták hogy akkor mennyit fognak levonni.

Triplapremier

Afelett érzett határtalan örömömben hogy végre banxámlám is lesz, valamint mert a továbbiakban halasztást nem tűrt - kezdek a hátrazselézett hajammal digónak látszani, az pedig nem stílöm -, bejelentkeztem szombat délután kettőre fodrászhoz egy turisták által kevésbé frekventált kis utcában levő icipici egyfodrászcsajos fodrászműhelybe, remélem nem lesz naon drága. Főutcai nagy szalonokat inkább kihagyom.

Hmmm, bár ha jobban belegondolok, végülis van otthon új és valódi Fiskars grillcsirke-aprító ollóm meg tükör is akad, lehet megspórolhattam volna 15-20 ejrót.

Tegnap este a templomban (a kamarazenekar triplapremiert mutatott be, nagyon érdekes volt) láttam egy igen szép finn leányt, de öt padsor távolságból is megérezhette hogy a nyakát és a fülevonalát stírölöm ahelyett hogy a kalevaloid áriázásra koncentrálnék (amit olykor borúsan megszaggattak a rézfúvósok), mert először egy vékonka sálat terített a nyakába aztán egy rövid szünet alatt elhagyta a church-t. Igazán szép volt maradék összes látható alkatrésze is, nem csak a nyaka meg a fületájai. Lehet hogy utána kellett volna menni, és megkérni hogy ugyan vágja már le a hajam szépre, az jó ismerkedő szöveg.

Bár ahogy mesélték errefelé konkrétan minden ismerkedős szöveg jó, a finn fazonok ritka gátlásosak és kizárólag merevrészegen mernek szóbaállni nőkkel hajnali három óra magasságában amolyan most már minden mindegy alapon. Nem csoda hogy utóbbiak álláspontja a gyanakvó és az ellenséges között van félúton és hajlamosak a kósza dícséretekre meg finom bókokra is zaklatási perekkel reagálni. Persze lehet hogy mindez túlzás, majd kitapasztalom.

Kicsit olyanok mint a porók, szépek, kedvesek, kellőképpen domesztikáltak is de félénkek fenemód. Szegénkék, majd beléjök helyezek némi déli temperamentumot, alkalomadódásával.